Hűtlenség nélkül

Szennyezett a levegő, a lélek, a DNS
bátor buták haszna veszteget,
az előcsarnok sötét, a padló szederjes,
a könnyes gondolatok festik meg.

Korban a grafit, végtag fogból
magazint mutat, ez a divat
metsző a nyomás nyúlós estje,
talán minden élet vesztegetve.

Ragaszkodó sűrű buja teste
a kétdimenziós modern eleje,
tengerivel vágott nyílt fájdalom
ébredező embereknek oltalom.

Kül-falusi házak csendjében
zajos a virágzat növése,
mint elevenszülő herbárium,
így kólint fejbe ős-breviárium.

A második gyerek után testes mag,
szakadó köröm és átható szag,
süvítő motor humora hegeszt
álomba gondzabáló lelki ereszt.

Az érintés istenét élve ölve
kezekbe vert szögekkel keresztre,
hogy harmadnapon legyen feltámadás,
a papírok, válásszagú egyezmények.

Megcsalatás nélküli hűtlenség,
az ujjbegyekből eltűnik a körömvirág
átható, ártalmatlan illata,
Nem javuló kornak, koromba írt szaga.