2019. jan. 29.
A cipőboltos
Mindig laza és úri-hölgy,
bár kopaszsága férfias,
és boltja olyan ó-retró,
kirakata nem trendi, üres,
homályos is, mint a hold,
polcokon cipők dohosak,
hiába ma kerültek ide,
vevők nála mindig okosak,
mégsem fogy el semmi se,
Cipőbolt, hol az új is régi,
ízlése, mint a boltosé
múlt század-béli, eleji.
Az ajtón ez áll - Akció
de a papír gyűrött cetli,
hiába vált be ez 50 éve
már nem veszi észre senki.
Évben kétszer betéved,
régi-vevő, a nyugdíjas
néha rendel is, ha lehet,
meg is jön a csatos, szíjas,
a gyászjelentéssel fizet.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Ott fent fekete a felhők széle, mintha Nap-séf égette volna forró kék-szín olajában és kerek serpenyő sötétjében. A fák között az oxigé...
-
Igen. Neked is ragyog a Nap, akkor is, ha mást mondanak, rügyváró a szürke tavaszi fagy, vágyakoznak fényéhes ágak. Csókra csücsörítő éd...
-
Hegyek tanítanak alázatra és lélegezni jól beleharapva tél végi fák égetik a Napot, a hegyoldal köbméteres páca illó anyagból káromolva...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése