2019. márc. 21.
Ateisták hite
Annyit beszéltek Istenről,
már létezése nem kérdés,
mint a halott rémálma,
vagy katona kényeztetés
a lövészárokban.
Már csak félelem hallgat,
nehogy elszóld magad,
hiszen létezik nyoma,
mint a föld árnyéka,
arcod a kifordított Ó,
vagy az imádkozó sáska
a megrögzött káromló.
Mégis, ismered az utat,
boldogságod a szegénység
és hit a gazdagságod alanya,
addig melletted söprik be
Júdásnak járó aranyat.
2019.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Ott fent fekete a felhők széle, mintha Nap-séf égette volna forró kék-szín olajában és kerek serpenyő sötétjében. A fák között az oxigé...
-
Igen. Neked is ragyog a Nap, akkor is, ha mást mondanak, rügyváró a szürke tavaszi fagy, vágyakoznak fényéhes ágak. Csókra csücsörítő éd...
-
Hegyek tanítanak alázatra és lélegezni jól beleharapva tél végi fák égetik a Napot, a hegyoldal köbméteres páca illó anyagból káromolva...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése