2019. febr. 4.
Megér(in)tések
A szemed,
balról jobbra haladva
olvassa a rőt sorokat,
megpróbálod megérteni
a vad hajtásokat.
A füled,
a térben bolyongva,
zajokat szűr tolongva,
zúgó harangok között
szépséges dalokba.
A kezed,
testeken kószáló vándor,
tapintva túr dombokat,
völgybe érve, térve
hős a fondorlat.
2019.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Ott fent fekete a felhők széle, mintha Nap-séf égette volna forró kék-szín olajában és kerek serpenyő sötétjében. A fák között az oxigé...
-
Igen. Neked is ragyog a Nap, akkor is, ha mást mondanak, rügyváró a szürke tavaszi fagy, vágyakoznak fényéhes ágak. Csókra csücsörítő éd...
-
Hegyek tanítanak alázatra és lélegezni jól beleharapva tél végi fák égetik a Napot, a hegyoldal köbméteres páca illó anyagból káromolva...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése