2019. febr. 4.
Megér(in)tések
A szemed,
balról jobbra haladva
olvassa a rőt sorokat,
megpróbálod megérteni
a vad hajtásokat.
A füled,
a térben bolyongva,
zajokat szűr tolongva,
zúgó harangok között
szépséges dalokba.
A kezed,
testeken kószáló vándor,
tapintva túr dombokat,
völgybe érve, térve
hős a fondorlat.
2019.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
A hegyek, halott sziklák, amint a föld markolja őket, közben morzsolja kaviccsá hogy ne érje el a felhőket. A mementó laza völgy felet...
-
Igen. Neked is ragyog a Nap, akkor is, ha mást mondanak, rügyváró a szürke tavaszi fagy, vágyakoznak fényéhes ágak. Vágyakozz most te ...
-
Megváltoztatnád a világot, azt nem lehet, arcodat fested a többi arcokra, akkor tán hisznek, ha lehull szép zöld dió, az éretlen érdek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése