2019. febr. 3.
Hobbi horgászat
A Hold felkel a vízen,
csónak deszkát ropogtat,
csali a horgon szenved,
damil a felszínen úszhat,
odalent, a vérző testre
rabol az éhes édeni hal,
ahogy horog akad a húsába,
már késő bánat bénítása.
Aztán kéz ránt és ápol,
hálóban az új áldozat,
bár óvatosan veszik szájból,
így is a fém véres marad
csak csali ki pórul járhat,
a horgász simogat és enged
társaihoz tér tóba a jó falat,
lélek lakoma, a csónak ereszt.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Ott fent fekete a felhők széle, mintha Nap-séf égette volna forró kék-szín olajában és kerek serpenyő sötétjében. A fák között az oxigé...
-
Igen. Neked is ragyog a Nap, akkor is, ha mást mondanak, rügyváró a szürke tavaszi fagy, vágyakoznak fényéhes ágak. Csókra csücsörítő éd...
-
Hegyek tanítanak alázatra és lélegezni jól beleharapva tél végi fák égetik a Napot, a hegyoldal köbméteres páca illó anyagból káromolva...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése